2013. július 21., vasárnap

egy kis otthon

Eleg ideges voltam egesz nap egy szornyu felreertes miatt, igy vacsiszunetben felszaladtam az internethez, hogy lekossem a figyelmem.

Sikerult.

Nagyokat nevetek sajat nevetesemen. Milyen aprocska a vilag!

Milyen hosszu volt az ut idaig! Es most milyen jo! :)

2013. július 19., péntek

szemelvenyek

Kabocak tomboltak a Sebago Cabins korul. Terezaval egy-egy undorito gyumolcsleizu "bor" tarsasagaban ucsorogtunk es beszelgettunk. Felvettuk a kozep-europaiak fura, raccsolos angol kiejteset, megvitattuk a tabor es a konyha anomaliait. Miert jonnek ide vissza az emberek?
Kolibrik zummogtek korulottunk, egy hod boldogan csapkodott a farkaval, mikozben kikerulte a strandolokat. A japan apuka angolul utasitotta a fiait, hogy fogjanak meg egy halat a vacsihoz a sekely vizben. Remenykedtunk benne, hogy csak viccel.

Dayoff, dayoff... harmadik sikertelen kiserlet arra, hogy ugy istenigazabol igyunk. Ez jellemzo Amerikara. Azt irja, hogy bor, de csak lotty. Azt irja, hogy $1.90, de igazabol 2.90. Het dollarert kolcsonozhettuk a bicajt, de a vegen harmincat huztak le rolunk. Bizonyos osszeget irnak a kajara, de mikor fizetsz, rajossz, hogy az adot nem tartalmazta, a vegen pedig visszajonnek egy papirkaval, hogy mennyi borravalot ohajtok adni. Minden csillog, csak eppen nem igazi.
De a Sebago Cabins csendje, a bekesen poroszkalo ozek, a kempingezo amcsi csaladok, a hatalmas erdo igaziak voltak. Es Tereza is igazi volt, ez a Jordan Baker-szeru, hideg, okos, fuggetlen lany, a kozep-europai egyetemistak jellemzo hatterevel es gondolkodasaval, sok-sok odahagyott barattal, akiket hianyol, es ugyanazokkal a gondolatokkal es problemakkal, amik engem is nyomasztanak, foglalkoztatnak ideat. Ahogy meseltem neki, megint elcsodalkoztam, milyen remek eletem van. Nem mintha neki sokkal rosszabb lenne, de a megelevenedo elmenyek meg szebbnek hatottak, ahogy egy szinte tokeletes ismeretlennek magyaraztam.

Vissza akarok menni Washingtonba. Washington gyonyoru, csodalatos, lelegzetelallito. New York egy hatalmas osszevisszasag, de W tagas, tiszta, tele parkokkal es a legjobb amerikai eleterzessel... Georgetown imadnivaloan szep hazai kozott a kis belga peksegben hazi rebarbaras eperlekvart kostolgatni a brioson, majd at a folyon, Virginia allamba, szarnyashajok es jet skik folott, a Washington Monument iranyaba, aztan este 10-kor az ut kozepen tekerni a kivilagitott Capitolium fele... hihetetlen.

Viszont azt is megtanultam, hogy mexikoiakkal nem szabad utazni. Azaz szabad, ha az ember szereti nem tudni, merre induljon a szallasahoz egy idegen varosban, el akarja kolteni MINDEN penzet tularazott ettermekben, tovig le akarja jarni a labat etlen-szomjan majd panaszkodni ossze-vissza, hogy faradt, meg hogy nem latott semmit sem Washingtonbol, amikor minden egyes emlekmunel min. 30 kepet kell keszitenie sajat magarol kulonbozo pozokban, majd majdnem lekesnie a hazafele tarto vonatot, ugyanis surgos hajvagast kell igenyelnie, amikor 11 masik tarsa var ra. Ja, es persze ne valjunk szet, mert akkor nem talaljuk meg egymast... a turistaskodas minden szabalyat sikerult megszegni, de vicces volt, ahogy lassan az emberek engem kezdtek kovetni a foszervezo helyet... :D

Look at you! mondta a neger srac es futtyentett. Par napja kifejezetten nagy figyelmet szentel nekem. Fura volt, hogy bokolt nekem, mert nem szokasuk az ittenieknek, bar az is igaz, hogy az itt felszedett egypar kilo ellenere is meglehetosen jol nezek ki a felhozatalhoz kepest. (Otthon azonban szerintem bebujok egy barlangba es kenyer-viz dietara fogom magam ameddig le nem adom az osszes felesleget....) Na nem mintha illuzioim lennenek a srac szandekairol, de nem kulonosebben erdekel a tema.

A tobbieket viszont igen. Ultem B, a frissen jott magyar lajfgard mellett es azon gondolkoztam, lattam-e mar valaha ilyen szep embert. Megnyugtato volt halkan elmeselni egymasnak a benyomasainkat a jelenrol magyarul, es azon orvendezni, hogy meg egy ember van korulottunk, aki beszelgetesre alkalmas. ISFP. A lanyok korulottem gyilkos pillantasokat vetettek ram: hogy lehet, hogy ez a csaj birtokolja a tabor legjobb pasijanak a figyelmet?! Jokat nevettem rajtuk magamban.

Itt az van, hogy a britek es az amcsik szinte azonnal osszekavarnak egymassal, aztan pedig dramaznak, hogy jaj ez jaj az, ez egy hulyekurva, az egy hulyepocsfej. Mindig, minden szabadido errol szol. B, Tereza es en nem gyozunk csodalkozni, miert teszik tonkre a taborulat kb. azonnal, amint csak megerkeznek. Nem tehetek rola, nyusszogott nekem Ellie a satorban, amikor megkert, hogy aludjak nala. Egy kis madarkara emlekeztetett. Dehogynem tehetsz rola, csak meg sosem probaltal meg eros lenni, akkora benned a szeretethiany! Akkora itt mindenkiben. Sajnalatra melto tarsasag.

Visszamegyek a plazaba mert nem sok idom maradt. Majd meg irok, de nem tudom, mikor.

2013. július 10., szerda

egy INFP vallomasa

Azert jo ismerni a tipusomat, mert bizonyos helyzeteben legalabb tudom, miert viselkedek igy meg ugy es hogy lenne helyesebb es erot ad, hogy uralkodjak magamon, amellett, hogy elfogadom, hogy ja, ez van, egy olyan embertol, mint en, ez meg az a viselkedes tualjdonkeppen normalisnak tekintheto. Persze ez szimpla onismeret kerdese, nem kell hozza feltetlenul MBTI, de halalosan megnyugtato tud lenni, ha valahol leirjak, hogy nyugi, nem vagy marslako. Vagy leirjak, hogy teljesen normalis, ha marslakonak erzed magad.
Mint peldaul amikor Dan, azon keves emberek egyike, akit igazan kedvelek, odajon hozzam a dayoffom utan, hogy ugyan, a kovetkezot toltsuk egyutt, mert az jo lenne, es ez varatlanul de nagyonnagyon jol esik. A het soran tobbszor is lefixaltuk az idopontot, en pedig jo elore kervenyeztem Edtol azt a napot kovetkezo dayoffnak. Aztan 8 nap varakozas utan az utolso pillanatban derul ki, hogy elnezte a naptarat es egy nappal korabban mennek. Valtoztatni mar nem lehet. Es nemamhogy csak o, hanem Ellie, az osszes lajfgard, gyakorlatilag MINDENKI a kintchen staffon kivul, akit kedvelek ebben az egesz taborban, egy nappal elobb (azaz ma) megy. Van ra 3 oram, hogy feldolgozzam, hogy ezt a napot terveztem egy hetig es most elestem tole, es Tereza megy helyettem, es kozben dolgozzak, es senkivel se uvoltsek.
Dannel sem akartam uvolteni, amikor odasunnyogott hozzam bocsanatot kerni, pedig legszivesebben a fejere boritottam volna a koszos evoeszkozos lavort egy nazgulsikoly kereteben, hogy tonkretette a hetemet. Ereztem, hogy elborit a rage mode, es a legkevesbe sem erdekel, hogy tehet-e rola vagy sem... Sohajtottam egy nagyot, osszeszedtem az osszes T-t, ami bennem rejlik.
Ne haragudj Dan, nem akarok uvolteni veled, tudom, hogy nem egeszen tehetsz rola es nagyon sajnalod, de jelenleg rettenetesen csalodott vagyok, mert nagyon vartam, es keves ideje tudtam meg, hogy hiaba. Majd nem fogok haragudni es lenyugszom, de most egyszeruen meg nem vagyok kepes ra, es ha itt maradsz, nem fogok tudni normalis hangon beszelni veled. Tenyleg bocs. Csak nagyon el lett ez most cseszve. De majd tulteszem magam rajta.
Es lecsaptam egy talkat a mosogatotalcara.
Teljesen megerti, mondta, es elsomfordalt. En meg elpityeredtem es hajigaltam tovabb az edenyeket.
A delutant egyedul toltottem. Tudtam, hogy nem lennek kepes ra, hogy normalisan viselkedjek az emberekkel.
Kb. egy oraja ment el a brancs. Hejj, nagyon fontos lett volna ez az este... meg mindig sirni lenne kedvem, ha ra gondolok. De legalabb megprobaltam ertelmesen viselkedni es Dan nem gondol rolam rosszakat.

xxx

Most pedig, egy nappal kesobb, ujra Viva La Vida szol itt az Applebee's-ben, egyedul vagyok Rinat laptopjaval, jot ettem es remek BuleMoon sort ittam. Kiveszek a kozelben egy szobat, holnap meg enyem majdnem az egesz nap. Az introverziom boldogan ujjong, a varva vart kozos bulizas helyett egy nagyot beszelgettem Eddel, megismertem par uj sorfajtat, nyelveszkedtunk, sokat megtudtam az eleterol. Szuksegem volt mar egy rendes beszelgetesre!
Nem tudom, hogyan fog alakulni a nap hatralevo resze, de most epp elegedett vagyok. Itt valahogy ugy van, hogy 6 napig konkret rabszolga vagyok, egy napra viszont azt teszek, amit akarok. Most epp... azt teszem. Szamomra kedves emberekkel jobb lenne, de egyedul is kiraly. Van penzem, senki sem tudja, ki vagyok, azt teszem, amit akarok, minden nagy es minden ugy tesz, mintha csak ram vart volna!

Holnap pedig mar konnyebb lesz, mert Tereza is ott lesz a konyhaban.

2013. július 8., hétfő

ott, ahol a szel is felve jar

Atszurodik a a felszigetrol a zene a szamitogepterembe. Igen, igen, tudom, hogy ott kene lennem a diszkoban, soha az eletben nem fogom jol erezni magam, ha nem kerekedek fel es teszek erte, de egyszeruen nincs erom fajos labbal es inhuvelygyulladassal lezuhanyozni, kivasalni a kibaszott hajamat (jajj de gyulolom), atoltozni, azaz EMBERT FARAGNI MAGAMBOL, ahogy azt civilizalt helyeken tenni szoktak, egyszeruen most tul sok lenne nekem... szeretnek egy napig nem a sajat izzadsagomban furdeni, szep ruhakat hordani, vallalhato arccal letezni, SZARAZ cuccokkal rendelkezni, nem erezni kovernek magam, azt enni, amit en akarok (vagy eppenseggel nem enni... kinyir az amcsi kaja)... huhh de mennyi mindent akarok!
Szar, hogy panaszkodasra hasznalom a blogom, de nem nagyon van kinek mondanom.

Ha az ember 3 hete dekkol valahol, akkor ott kiepit kapcsolatokat, hogy azokbol erot meritsen a kesobbiekben. Nekem ott volt Ellie, a legdragabb lany a kontinensen... de egyszeruen mar nem tudunk beszelgetni, mert annyira kulon pakoltak minket, raadasul masok is rajottek, hogy o a legdragabb lany a kontinensen, es egyszeruen mar nincs eleg ideje az osszes korulotte ugralo emberre, plane introvertaltkent.
A konyhai szemelyzet tokeletesen felreerti, amikor egyedul battyogok. Szokas szerint azt hiszik, lenezem vagy kikozositem oket... pedig remek arcok, szeretek veluk lenni, amikor szamomra is ertheto nyelvet beszelnek, de ok nem adnak igazan... erot. Raadasul most, hogy Rinat es Monica egymasra talaltak, inkabb egymasra forditjak az energiaikat, mint a tarsasagra, es ezt erosen megsinyli a kis gengunk. Ezert nem akartam, hogy barmifele kis romanc kezdodjon, mert tudtam, hogy ez lesz... bar beismerem, hogy ez kb. elkerulhetetlen volt.
Meg a legtobb erot Ed adja, a joszivusegevel meg a buszkesegevel... ma hozott nekunk ebed utan jeges kavet a Dunkin Donutsbol! Annyira jolesett!

 A honvagy visszavonult par napig, hogy most kettozott erovel tamadjon ujra. A hatamra maszik es a foldre teper... felebreszt a tomba amerikai szunnyadasbol, ebbol a csokkentett uzemmodu eletbol a fulembe ordit, hogy ember, sivar az eleted! Nem akarom ezt eszrevenni!

A magyar nyelv kiakasztja az embereket. A cseh/szlovak, amin Tereza es Denisa beszelgetnek, nem bantja a fuluket, a spanyollal ugy elvannak, mintha ketnyelvu lenne az egesz orszag, az oroszon jokat kuncognak, de a magyartol teljesen kikeszulnek. Latom, ahogy eltorzul az arcuk es egymasra bamulnak, hogy jesszus, crazy language... mikor gyorsan meg kell szamolnom valamit, hangosan es magyarul teszem, ekkor a mexikoiak odagyulnek korem es rohognek. Erdekes. :D Raadasul kezdem felvenni Emi es Moni beszedstilusat, ami igen mokas lesz, mikor hazamegyek... :D

A vizben jo. Lebegek, es csak a fejem latszik ki. Mozgok ossze-vissza, es senki nem nez ram furan (kiveve Terezat, aki gyakran megkerdezi, mi a fraszert vigyorgok ennyit a vizben... :D), a lajfgardok jo fejek, a viz mindig ad okot a bohockodasra. Introvertalt es extrovertalt is egyszerre, kikuszobolve a szerencsetlen teblabolast. Es az a hus nedvesseg...!

A titkos helyemen lattam egy hodot. Boldogan majszolta a tavirozsat, a mancsaival gyurte a szajaba, neha tempozott egyet a lapos farkaval. Kozelebb mereszkedtem hozza, nem nagyon erdekelte. Megkoszorultem a torkom, mire elvesztettem az egyensulyom, na ekkor nagyot csapott a farkaval, lebukott es eltunt. Kicsit szegyelltem magam, hogy elzavartam, amikor olyan elvezettel eszegetett.

Tegnap is jo volt. Varatlanul kiruccanhattunk a kitchen staffal a varosba, egy "ice cream"-re, ettunk, vasaroltunk, koccintottunk az ittletunk egeszsegere. Volt okom kisminkelni magam es szepnek lenni... legkondicionalt helyen... kolthettem penzt, mint egy humanoid leny, es a terero, a telefon...! Par perc varazslat. Olyan volt, mintha Pesten lennek, mintha az az eletem, es Gergo valoban letezne, a kis bolondsagainkkal meg a senki mas szamara sem ertheto "belsos" poenjainkkal (bar Amerikaban igy kevesbe vicces, ha teljesen konvencionalis dolgokrol beszelgettunk volna, akkor sem ertette volna senki, ez igy uncsi... :D), es vegre valakivel ugy ereztem, hogy ertjuk egymast, nem kell gondolkodni, hogy mit mondjak (es itt most nem a nyelvi akadalyokra ertem), letezhet indokolatlansag... ez az egesz tabor, plane a konyha olyan borzasztoan indokolt, nem csoda, hogy mindig megszegem az osszes szabalyt.

Nem akarom szamolni, mennyi nap van vissza... csak remenykedek, hogy vissza tudok szunnyadni az amcsirobot-komaba...

2013. július 5., péntek

INFP battery low

- A munkabirasom nekem is veges. 13 ora utan plane.
- Engem zavar, ha azt latom, hogy ameddig ucsorgok, masok fuldokolnak a munkaban. Ez ugy tunik, ritka tulajdonsag.
- Akkor kulonosen zavar, ha olyan ember helyett dolgozok, aki elozoleg megigerte, hogy hamarabb hazamehetunk, o majd befejezi a takaritast. Aztan... nem fejezi be, hanem ul es nez.
- Az is zavar, ha egy vegzett szakacs azon nyafog, hogy forro a sutobol kivett csirke, meg meleg van a konyhaban es izzad, majd a kiabalasig megsertodik ram, amikor felhivom a figyelmet arra, hogy ha csirket akar sutni, akkor erdemes bekapcsolni a sutot.
- Aki ismer, az tudja, hogy mi sem all tavolabb tolem, mint a nyelvi diszkriminacio, de ha a konyhaban spanyolul dirigalnak egymasnak, a satorban az ejszaka kozepen bevetodnek es hangosan spanyolul kezdenek affektalni a bent (azelott) alvo 5 masik emberre tekintet nelkul, a szabad idoben a tarsasagban mindig felbukkan valaki, aki boldogan kihasznalja az alkalmat, hogy a kis spanyoltudasat turaztassa a nagyreszt mexikoiakat tartalmazo kozegben, na akkor... na akkor nagyon gyulolom a spanyol nyelvet. Nem azert jottem ide, hogy egy budos szot sem ertsek!!!!!!
- Kisse megmoccan a bicska a zsebemben, amikor a szakacs 2 het utan jon ra, hogyan is mukodik a day-off rendszer, es mar ket ejszakat is a taboron kivul tolthettem volna a tobbiekkel, de eddig nem engedte senki, Bev pedig "megfeledkezett a konyhasokrol".
- 3 nap elektromossag nelkul SZAR VOLT. Rank romlott Magyarorszag eves mezogazdasagi teljesitmenyenek megfelelo mennyisegu kaja, olyan budos volt, hogy alig birtunk eletben maradni, ki kellett pakolni a teljes hutot es fagyot majd vissza, negyedet tudtuk megcsinalni a kajanak, azt is toksotetben, es mindenki a konyhat szidta. Juppi.
- Mikozben ezt irom, egy fekete srac konyoke konstans bokodi az oldalamat. Akarhogy helyezkedek, folytatja. Nagyon jo erzes.
- Telefonalni akarok, akurvaeletbe, de nem mukodnek a telefonkartyaim, amiket vettem. Tiz dollar a kukaba, jej.
- Amikor a staff uszni megy, mi dolgozunk. Ha nem joszivuek a lajfgardok, az eletben nem jutunk a toba.


Haza akarok menni a csaladomhoz es a barataimhoz! Most! Nem akarok itt lenni!

2013. július 2., kedd

I put my world around you

Amikor a monitorra szegezem a tekintetem, mindegy, hol vagyok. A wifi oda ropit, ahova csak akarom, es kiiktatom a kornyezetet, a szagokat, azt, hogy masnak a laptopjan potyogok (bar neha eltevesztem az y-t es a z-t), ott van velem minden es mindenki. Baby, now that I found you szol a lepukkant kis Starbucksban, ahol epp vagyok, mintha csak a koliszobaban lennek, Szonja a jegybeirasrol beszel nekem, Gergo haja alaposan megnott, miota utoljara lattam. De milyen jo kepeket latni az emberekrol!!!

Amikor meg nincs net es nincs elektromossag sem, bekesen olvad ki a huto, kaverol nem is almodhatok, Ed pedig voros fejjel uvoltozik, igazan nem vagyok boldog. Pedig engem szeret... "You're a tough little chick, aren't you? All Hungarians are like that." Hat lehet. A nagyszaju, puha, vigyorgos, bolondos szemu amerikaiakhoz kepest valoban tough little chick vagyok. Monicaval fel nap alatt megreformaltuk a konyha kommunikaciojat a taborozokkal, annyira, hogy Bev, a tabor foszervezoje azt mondta, ebbol rendszert fognak csinalni a jovoben. Rinat rairta az egyik megcimkezendo kaja-alapanyagra, hogy "хуй", idozitett rohogesbombat helyezve el ezzel a hutoben. Csunyan megegettem magam a grillel. A satramban kizarolag spanyolul beszelnek!!!

Durva, milyen hamar be tud zarulni a vilag korulottem, ha nem csinalok mast, csak egy-ket dolgot. Reggel keles, munka, kaja, munka, alvas. Mar nem is tudok masra gondolni, masrol almodni, mint edenyekrol es adagokrol. Oh, a sheetpan! A sticky-sticky waffle! Amerikai mondokak jarnak a fejemben, amiket a gyerekekkel kantalnak.

A gyerekek nem azok a bociszemu artatlanok. Tegnap egy kissrac felboritotta a teasasztalt az ebedloben, ugy kellett lefogni. Este, naploiras kozben egy masik uvoltve rontott ki a tornaterembol: I fucking hate this camp and I fucking hate you!!! I'm gonna jump into the fucking lake!!! - es nekiszaladt a tonak, a counselorjaval a nyomaban. Orakon at nyugtattak.
Kb. tizeves kisgyerekek izgatottan pingaltak az arcukat pirate day-re, kozben Lorenanak segitettek hagymat pucolni. Mikozben forraltam a vizet, kimentem hozzajuk, es lelkes meselesbe kezdtek, hogy jonni fog Jack Sparrow... aztan az egyik eszbe kapott. Oh my God, you should be cooking, and now I'm disturbing you! Azt hittem, elolvadok.... dehogy zavarsz, te jo eg, te vagy a legkedvesebb dolog az egesz napomban! Ennek oromere felsoportek nekunk, hogy segitsek a munkankat,buszken mutogattak a kosszal teli lapatokat. Nehany kislany irt kis levelkeket a konyhanak, hogy nagyon szeretik a kajat. Kiragasztottuk a falra. :)

A laundryban gyulnek a surprise csomagok (aka spontan keletkezett szennyes a kicsiktol... ha eritek, mire gondolok), Emi es Moni grimaszolva oblogetik oket, kozben meselnek, milyen a tabor, milyen volt, kepzeljem el... udito magyarul beszelni, RENDESEN, nemcsak megallapitani, hogy jaj, ugye jol vagy, persze. Teret engedni a negativ energiaknak, amitol rogton kevesbe lesznek felelmetesek. Rajonni, hogy valojaban milyen okos es szeretnivalo ket csaj ok! Egymasba karolva hazabotorkalni a vaksotetben.

Talalni egy INFP-t, vegigbohockodtuk a Walmartot es utana harom oran at beszelgettunk, lelkiztunk, extrovertaltakrol es introvertaltakrol, kapcsolatokrol, emberekrol, kettesben, rendesen, uresjarat nelkul... a legszebb szulinapi ajandek! Ellie hivatalosan is a baratom lett. "Sometimes I wish I was an extrovert because they are not awkward like me..." Exactly! ^^

Dan azt mondta, a lifeguardok teljesen ki vannak akadva, hogy milyen sokat valtozott a kitchen staff ket het alatt. A hat mosolygos lanybol hat felholt zombi lett, akik alig vonszoljak magukat munka utan... ez nem normalis! Ellenben nekunk nagyon jolesett, hogy ennyire szivukon viselik, hogy hogy erezzuk magunkat. Bev neha leereszkedik hozzank eteri magassagaibol es kozsonetet mond, hogy igy alljuk a sarat... de ettol nem lesz sokkal konnyebb.

Tegnap volt az utolso alkalom, hogy felhivhattam volna anyat. De elszallt az elektromossag... negyedik oraja ulok a Starbucksban es meg csak a felet csinaltam meg a kommunikacoinak, amit akartam. Ideje befejezni ezt a bejegyzest.

A honap kerdese: lesz ennel jobb?

A.G.-nek szuletesnapjara

Budapest meg boldog,
(Remelem te is)
A levelek kozt a hianyod gubbaszt,
Almodni ropultem
Es lassan a mult az alom,
A nyirkos satorban
Delejes felalomban
Zeng az eg es
Zong a zongedlen,
Szital az eso
A templom elott a padon,
Negy honapja
Zoldbe borult a fal
Art deco a belvaros,
Sot, valahol biztos Sziktivkar is
Suttog a suhano tajga
Es zummog a vilag pereme:
Rad var a sziget
Zoldul tovabb az elet
Suhan tovabb a spektrum
Mint egy nemafilmen,
Az emlekeddel
Lesbol ram ugrik egy indokolatlan kacaj,
Konnyu lesz mint a fatyol,
Vegigtancol a faagon,
Nincs felelem a magasban:

… mostantol minden jo lesz!