már megint be akarják csukni a tanszéket

Csak egy átlagos nap az egyetemen.

Amúgy a lektorunkat sem akarják kifizetni.

Néha úgy érzem, hogy a Finnugor Tanszék egy magányos szigetke egy szál világítótoronnyal a háborgó tengeren.

A legközelebbi levél azt fogja tartalmazni, hogy XXX. jogszabály értelmében a Rákóczi úti épületet alá kell aknázni 77 szent kézigránáttal (made in Antiochia), fel kell robbantani, majd felszántani a betont és sóval behinteni. Majd leforgatni A Lovasíjász 2-t.

unortodox and lovin it

"Bogi belevaló csaj."

"Bogi mindig is csodabogár volt."

"Szerintem ez őrült nagy állatság, de tudom, hogy nem számít a véleményem."

Ezek családtagok véleménynyilvánításai a helyszínre nézve.

Szóval nekem annyira jó esküvőm lesz! :)

Egyrészt marha jó férjem lesz, aki már most marha jó vőlegény, aki gondol mindenre, amire én nem, tehát miközben én menyasszonyi hajdíszeket mentegetek a pinterest boardomra, ő a lagzihelyszín kimeszelését tervezi. Meg izé... a betonozást.

Másrészt iszonyú jó fej barátaink vannak, akik simán beáldozzák a hétvégéjüket azért, hogy nálunk építőmunkást játsszanak, pedig csak káposztában és sörben és meghívásban tudunk fizetni.

Meg amúgy is, a helyszín! Biztos vagyok benne, hogy király lesz. És annyira mi! Senki nem tartja értelmes ötletnek, de mi csakazértis megcsináljuk, és a végén mindenki csak ámulni és bámulni fog! Már most, az első lépés után sokkal kevesebb a szkeptikus hang. Amúgy meg pont ettől a DIY jellegtől még közelebb kerül a szívünkhöz.

Amúgy meg nekem vannak a leglelkesebb, legkedvesebb koszorúslányaim, és itt külön kiemelném Nórit, akivel tényleg minden szellemi/érzelmi vadhajtásomat megoszthatom ("én is a világ közepe vagyok!!!"), és partner benne és érdekli, de amúgy is mindenki szuper-proaktív, mindenben felajánlotta a segítségét, és segít is, ha kérem.

...de nem ám csak az én barátnőim, hanem anyáméi is! Konkrétan jelentkeztek pincérkedni, meg dekorálni, meg satöbbi, és úristen. :D Ja és akkor még nem beszéltünk a nagyanyámról, aki segít a koszorúslányruhák varrásában, és lehet, hogy a menyasszonyi ruhámból is kiveszi a részét, és lelkes ruhakritikusom is. :)

És amúgy a segítőkész klánból nem hagyható ki a Sebestyén-ág is: após is, anyós is lelkes úttörőkként várják, hogy hasznossá tehessék magukat, és ettől az elképzelhető legjobb "választott családdá" nőtték ki magukat nálam.

És lesznek a násznép közt MTT-sek, és lesznek finnugristák, és kockák és külföldiek és régi barátok is, meg az őrült nagy család-konglomerátum, amitől szinte lehetetlen lesz rosszul mulatni, még akkor sem, ha a műhely jelenlegi állapotában tartanánk meg a lagzit.

De én már tudom, honnan lesz a ruhám, milyen lesz a hajam, van elképzelésem a dekorról, a programokról, sminkesről, lánybúcsúról, tutira megvan a menyecskreuhám <3, és a kaját is tudom, honnan fogjuk hozni, és zseniális lesz. És még október sincs. :3

És mellesleg élvezem a dolgot. :) Nagyon.

"PhD life"

Felöltözöm, eltekerek az egyetemre, lelkesen felugrálok a lépcsőn...

...és megállok, mert nincs is igazából itt dolgom.

Mármint van, de most izé, épp nincs órám, és nincs kulcsom, és nincsenek itt a többiek, és a "szobámba" sem tudok bemenni, mert még ahhoz sem másoltam kulcsot.

Leülök a fotelekhez, vagy besurranok a konyhába, felcsapom a laptopot, matatok, köszönök egy-két arrajárónak, subidú, igen én elvileg itt vagyok doktorandusz, ja és hogy mit csinálok, háááát.....

:(

Nem lesz ez így jó.

Boldog őszt, halacskák!

A víz felszíne hideg volt.

Mármint tudjátok, az a fajta hideg, amikor az ember este csobban bele, és a levegő már elkezdte hűteni a legfelső 1 milimétert.

Drage ugyanolyan gyönyörű volt, mint tavaly és tavalyelőtt, nem hiányzott egy sziget sem, és a tenger is ugyanolyan kék volt reggelente. Éjszaka már furcsa indigószínűre változott.

Még sosem voltam ősszel itt. És mint olyan, furcsa volt megtapasztalni, hogy bizony a horvát tengerparton is elkezdődik az ősz. Névnapomon még bougainvilleával köszöntött Csaba, és szeptember 18-án is bérelt hajóról csapódtunk bele a tengerbe, fagyiztunk és csevapot grilleztünk, de néha bizony már elkapott minket a zápor, és hidegen fújt a szél az esti kártyaparti közben. A két dragei kocsma egyike már bezárt, gyerekek sem nagyon szaladgáltak már a köves strandon, sőt, egy nap egy helyi kislányt láttunk hazabattyogni, sporttáska méretű iskolatáskával a hátán. Nahát, Dragéban van, aki suliba jár...!

Szóval úsztunk a halak közt, gyűjtöttünk kagylókat, ugráltunk a hajóról, felmásztunk a Velebit hegyeire, korzóztunk Zadar sikátorain, hallgattuk a tengeri orgonát, meg felmásztunk a toronyba, ahol lefújta a fejünket a szél (illetve megsüketített minket a harang), és lőn este és reggel, és lórumoztunk és gyűlöltük egymást, aztán megint imádtuk, de az a hurrányaralunk-lendület már csak nyomokban volt ott az élményben.

Most meg már hideg van és kabátot kell vinni magunkkal, és Csabával csak pislogunk, hogy nahát, mikor lett ősz.

Ez a nyár mintha végtelen lett volna. Már el is felejtettem, hogy létezik más, mint meleg és utazás.

All the right friends in all the right places

Do you think I'm special, do you think I'm nice

Am I bright enough to shine in your spaces

Between the noise you hear and the sound you like

Are we just sinking in the ocean of faces

Újra látni a tanszékieket pont olyan zseniális volt, mint amilyennek képzeltem, sőt. Igen, én tényleg egy akadémiai értelemben komolyan vehető ember lettem, aki fizetést kap a munkájáért, és a munkahelye az egyetem!

Köszönöm ezeket az embereket, ezt a helyzetet, amibe bele sikerült jutnom, ezt a rengeteg szerencsét, ezt a csodálatos alkalmat, ezt a mini-világot, ahová bejutottam. Hesteg nyál.

Nem igazán jellemző, hogy egy dal összefoglaljon mindent, amit érzek egy helyzettel kapcsolatban (ha így lenne, csak dalokat linkelnék, és nem vesződnék írással), de most kb így van.

Úristen, de jó volt újra látni titeket!

- Az ismerkedős esten ott volt egy nagyon jó fej elsőéves csajszi, akivel mintha soha nem fogytunk volna ki a témából, így került elő, hogy tavaly egy finn beszélgetős estén milyen lenéző pillantásokat lőtt rá egy elvileg finnugoros csaj, aki elég beképzeltnek tűnt, és azóta is tart tőle, hogy összefut vele.

Összedugtuk a fejünket, és gondolkoztunk, vajon ki lehet, és kértük, hogy írja körül, hogy nézett ki, milyen volt a kisugárzása, miket mondott...

...mígnem kiderült, hogy én vagyok az.

No hát, fml, ezt jól megkaptam, de legalább a csajnak nem kell félnie, hogy összefut azzal a "beképzelt finnugorossal". :P

Újabb sztori az életemhez.