...és én vasárnap reggel egy nyitva levő üzlet után kajtatok a bölcsészkar közelében. Villamosok zúznak el a hotelszobám közelében (rájöttem, mi bajom van Béccsel: az istentelen nyikorgás, amit a villamosok minden sarkon produkálnak), én rovom a kábelekkel beszőtt, kipufogógáztól elszürkült, járókelők által lestrapált utcákat idejétmúlt boltok és szendvicsezők-kebabozók között, és közben érzem, ahogy kúsznak vissza belém a három évvel ezelőtti szorongások, kisebbségérzet, önmegkérdőjelezés, önostorozás.
Nem beszélve az emlékekről, amik Bécshez kötnek.
8 nap itt. Mi az istennek foglaltattam 8 napra szállást.
Meglátjuk, mit hoz ez az idő. Mégiscsak ez az égöv az én eredeti otthonom, és ez a társaság az, akiket először kollégáimnak hívtam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése