És mégsem az volt az első gondolatom, hogy jesszus, nyitottam egy blogot. Hanem megerősítettem az éjjel a hűtőn hagyott cetlit döbbenten bámuló szobatársamat, hogy igen, elromlott a hűtő, amit 1, azaz egy napja vásároltam (és heroikus küzdelemmel BKV-ztettem kicsi urammal).
Ha az ember másfél éve tervez valamit, ami aztán mégsem következik be, akcióba lendül, de keresztbe tesznek neki egyszer, aztán másodszor is, aztán majdnem harmadszor is, végül fizikailag és szellemileg is alaposan megküzd érte, csak azért, hogy utána szinte azonnal elromoljon... nos akkor elgondolkozik, hogy nem lenne-e célravezetőbb (már csak lelki okokból is) szimplán megfogni és egy elegáns mozdulattal kib*szni a negyedik emeletről az Ajtósi Dürer sorra, hátha kilapít egy arra kószáló kocsit.Még szerencse, hogy egyébként nagyon kellemes napom volt. Talán még a márciust is megszeretem. Bár még ne kiabáljuk el...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése