2016. május 16., hétfő

Üdvözlünk a giccs világában.

Üdvözlünk abban a világban, mely hatalmas, és nagy valószínűséggel nem tudod, minek mennyi a valódi értéke, és majdnem mindenki őrülten le akar húzni, és kihullik a hajad a hihetetlen pénzköltéstől, ha viszont nekiállnál magad csinálni mindent, az végtelen időbe kerül hacsak nem vagy rejtett profi stylist-kreatív-DIY-dekoros-rendezvényszervező-szakács-fodrász-sminkes-zseni, vagy nem ismersz egy hordányi embert, akik azok, és hajlandóak lennének beáldozni x órájukat és idegsejtjüket a te napodba, és még így is semmi biztosíték nem lesz arra, hogy úgy sikerül, ahogy te szeretnéd - de valójában te sem tudod, hogyan szeretnéd, legfeljebb azt, hogy hogyan nem.

Ilyenkor már megint a pasiknak könnyebb. Mert mi az általános pasi-hozzáállás? Mindegy, dönts te, leszarom, izé olyan ne legyen, meg ilyen sem, és ne kerüljön sokba. Lehetőleg ne többe, mint egy hétvégi kirándulás vagy egy komolyabb esztergapad. Nemár, tényleg kell új öltöny? Igen, nekem is olyan vőlegényem van, akinek a házasságkötés eredetileg azt jelentette, hogy beírjuk a nevünket egy könyvbe (meg két tanú is velünk együtt).

Ideje bevallanom, hogy.
Én olyan lány vagyok, aki igenis régóta álmodozott az esküvőjéről. És nem, nem szeretném szűk családi körben, és nem szeretném a H&M-ből az esküvői ruhámat és nem akarom néhány raffiás befőttesüveggel elintézni a dekort (bár valószínűleg fel fognak bukkanni :D). Nem azért, hogy mindenkinek az arcába üvöltsem, hogy eeeekkkora nagy esküvőt tudok csinálni, hanem mert nem sajnálom semelyik rokonomtól, vagy Csaba rokonától, pláne nem a barátainktól, hogy megünnepeljék velünk a házasságkötésünket.

Nem bombasztikus, leesikahajam esküvőt szeretnék, hanem őszintét és vidámat. És olyat, ami jellemző ránk.

És pl. nem akarom szállodában. Meg nem akarok újházi tyúkhúslevest, aztán rántott bordát. Meg nem akarok lufiboltívet vagy harsány színű organzaszalagokat meg olcsó csipkét. Nem akarom, hogy a helyszínnek legyen "saját dekorosa", és szerződése egy cukrászdával, akik "mindig jó áron megszámítják" a "régóta tartó együttműködés okán".

De hát ha nincs végtelen pénze és ideje az embernek, akkor olyan nehéz. És már most látom, hogy az elképzelt ötleteim anyám jobbról töri le, mert "kivitelezhetetlen", apám pedig balról, mert "rohadt drága".

És mindenhonnan jön a giccs. És a klisé. És a ronda kacatok. A FB-os menyasszonyi börzecsoportokból áradnak, és a menyasszonyoknak amúgy tetszenek, van rájuk kereslet. (Ritkán vagyok amúgy kontaktusban ennyi idegen nővel. Izgalmas.)

Szóval igen, már most elkezdtem szervezni az egész esküvőmet. Legalább azokat a részeit, amiket egyedül el tudok intézni. És nagyon izgalmas. :) Sok szépet látok (ehemm, amerikai oldalakon), és folyamatosan jönnek az ötletek. Már ez a két hét alatt sok minden kialakult/átalakult a fejemben, és örömmel cseszem el az időm erzzel az egyetemi teendők helyett. ^^

Meg szalonba járással. (Igen, próbáltam már ruhát, nem kell kommentálni.)

Mikor elmentem végre-valahára a Maggie Sottero ruhaszalonjába, tele voltam félelmekkel. Féltem, hogy úgy fogok kinézni, mint egy fehér ruhás tehén, nem lesznek szép ruhák a méretemben, letörnek a ruhaszalonos hölgyek és kényelmetlenül fogom magam érezni, csalódások érnek. Nos, csalódások valóban értek: egyáltalán nem az állt rajtam jól, amit eredetileg gondoltam volna. 6 éve nézegetek Maggie Sottero-kat, ismertem ezt a ruhát évek óta, és soha-soha nem gondoltam egy pillanatig sem, hogy ez illik hozzám a legjobban. Nyilván át is variáltam. :D Viszont minden szalon-stressz elmúlt pár percen belül a nagyon kedves eladóhölgy segítségével, és bár a ruhák nagy része valóban egy mérettel kisebb volt, nem éreztem magam kövérnek és fehér ruhás tehénnek. És nagyon rugalmasak, hozhatok saját cuccokat is, azt is felvarrják/beépítik/elvarázsolják. (úúúgyis rendelni fogok Amerikából, egyszerűen nem bírom levakarni magam a BHLDN-ről.......)

Rokonok, barátok, sajátvőlegényem basztatnak vele, hogy mit foglalkozom vele ennyit már ilyen hamar, de úgy érzem, ez a leghatékonyabb módja, hogy olyan legyen, amilyet szeretnék, szeretnénk.

Drukkojjatok.

2 megjegyzés:

  1. Tényleg ez a leghatékonyabb módja, hogy olyan legyen, amilyet szeretnél, ne engedd, hogy az ellenkezőjéről győzzenek meg! :)

    VálaszTörlés