2013. augusztus 3., szombat

Amikor

az ejszaka kozepen, hullafaradtan a bucsubol hazaerve nem tudunk bejutni a hostelbe, majd a gondnok kozli velunk, hogy egesz nap minket vart, hogy megmondja, hogy a tulaj ki akarta hivni rank a rendorseget, de az a minimum, hogy ki vagyunk dobva a hostelbol, es fel ora konyorges utan enged csak minket aludni (mert hova a fraszba mennenk hajnali egykor New Paltzban), most pedig varom a tulajt, hogy mennyibe fog nekem kerulni a betort ajto (mert nyilvan ki mas bankkartyajat adtuk meg szobafoglalaskor, mint az enyemet...), es meg mindig nem tudom, meguszom-e a rendoroket...

...akkor sirni akarok es hazamenni.

(Tudom, hogy ezt nem kene leblogolni, de most tulsagosan ki vagyok akadva.)

UPDATE

Rendorok nincsenek, ajto kifizetve, gondnok vegul megbocsatott nekunk. Jol is jott, mert mar mindannyian a vegso megsemmisules hatarat suroltuk. (Mennyire utaltam, hogy eleinte letagadtuk a balesetet! Azonnal megmondtam a lanyoknak, hogy be kellene vallani, de nem nem...)

Ujra tudom elvezni a nyaralast es New Paltzot. A hugenotta tortenelmi osveny, a reformatus templom, a babahaz-szeru villak, a hihetetlen cuki boltok, a helyi termekek evarazsoljak az embert. A folyo partjan ucsorogve nem tudtam mast, csak a multrol abrandozni, a francia telepesekrol, a kiepulo civilizaciorol, a kisvarosi eletrol a vad, hegyes-volgyes, valtozatos, gyonyoru Ulster County csucskeben. Europaban az ember soha nem gondolna, hogy New York belvarosatol alig 45 percnyire ilyen hamisitatlanul videki elet zajlik. Nagy, csapott vallu ferfiak, hosszu szoke es barna haju, tagbaszakadt nok, 4-H Club, ego gazolaj a hatalmas kombajnokban, dijnyertes kecskek es nyulak, korhintak, toffee apple, helyi bandak, vasari jatekok, amiken hatalmas plussallatokat lehet nyerni. Gazdagabbak lettunk egy oriasi rikito rozsaszin masnis malaccal.

Lassan telik az ido, nemsokara megejem eletem leghosszabb taxizasat (kb.50 perc lesz, 60 km), addig is hol neman, hol kacaraszva kovalygunk a szeles dombon a kisvarosban. Terezara nezve mindig megnyugszom, olyan hamisitatlanul europai bolcsesz-kinezete van. A bucsubol elegge kineztek minket. :D

Az embereket bamulva minden eddiginek jobban elkapott a honvagy. Ezek itt elnek, mindig is itt eltek, a gyerekeik is itt fognak elni, dolgoznak egesz evben a foldeken, most meg osszejonnek es unnepelnek. Ez az o birodalmuk. A szabadteri koncertet nezve pedig eszembe jutott az en birodalmam, a nalunk levo szabadteri koncertek a nyari ejszakakon, es ahogy mi otthon unneplunk. Ahova en tartozom.

Az Ulster County Fair pont olyan volt, amire szamitottam, es ez kiraly, de mikor fogom feldolgozni ezt a rengeteg ram toro erzest?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése