2013. augusztus 31., szombat

mindig elhatarozom, hogy blogolok es sosem sikerul

Rettenetesen faradt vagyok. Mindjart ulve elalszom. Talan nem kellett volna hajnali haromig kukorekolni, de a Wicked meg a feloras indokolatlan beszelgetes utan Gergely urasaggal egyszeruen nem hagyott nyugodni.
A portasneni hamisan enekel valami spanyol nyelvu popcsodat.
A salsatancos szobatarsam boldogan meseli, milyen VIP klubokba jutott el tegnap ejjel.
Elphaba felemelkedik a magasba es kivagja a Defying Gravity o-oohh-jat.
Egy mosolygos kinai bacsi megmassziroz a Central Parkban.
Leintek egy taxit. A sofor kedves es beszedes.
A sikatorban egy csapat kozepkoru pasi elkezd kovetni es kellemetlenul duruzsolni nekem.
B gyermeki vigyorral bamul ram. Elgondolkodom, hogy nezhetunk ki, amikor nemi pia tarsasagaban ejjel felsuhanunk a szobamba (es nagyon jot beszelgetunk).
A Central Parkban apro lampak vilagitjak meg a misztikus kis osvenyeket, minden volgyben valami ujdonsaggal. Parasan vilaglik at a felhokarcolok homlokzata a neonfenyben, emberek sziluettjei keszitenek fenyketeket a nem mindennapi latvanyrol.
Brighton Beach olyan, mint az Ulster County Fair. Brooklyn pedig affele Ujpest.
New York, New York... barmilyen izgalmas varos vagy, nem maganyos kelet-europai bolcseszlanyoknak talaltak ki, akik szegenyek, faradtak es felenkek is melle.

Dorombolok a varos hatarain es szabadulasert uvoltok. (Meg ekezetekert. Nem vagyok macska.)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése