Magic: ON

Őszinte meggyőződéssel nem akartam reggel fél 9-kor felkelni, pláne azután, hogy az éjjeli sms-ezés órákra kiverte az álmot a fejemből, pedig már a kezdetén is hajnali fél 2 volt... de kidobott az ágy. Megállapítottam, hogy már nem szándékozom annyira eret vágni, mint tegnap éjjel, ennek örömére vagy 10-szer végigcsápoltam a szobán a U & Ur Hand-re, és megbeszéltem magammal, hogy ennek a napnak semmi esélye nincs arra, hogy egyéb legyen, mint introvertált. Boldogan konstatáltam, hogy 5-öst kaptam a nyelvi mérés zh-mra, juppí. Kell most a jó átlag. Egyetlen "értelmes" megmozdulásom a nap folyamán az volt, amikor eltekertem a Szabó Ervinbe, azzal a szent meggyőződéssel, hogy végre visszaviszem az egyébként rég lejárt Finnugor Kalauzt... de az utolsó pillanatban kiálltam a sorból, hazavittem és még olvasgattam egy kicsit. Úgyis a mariknál tartok, most nem vihetem vissza... a pénztárcám bánja, de sebaj. Felelőtlen kedvemben voltam.

Felesleges 3 órámban olyat csináltam, amit még sosem: fodrászkodtam, és olyan csinos 20-as évekbeli hamis bubifrizurát rittyentettem magamnak fejpánttal, hogy alig győztem ámulni magamon... csak azért, hogy miután órákig a helyén maradt, az indulás előtti 10 percben teljesen szanaszéjjel menjen az egész... FML. Így aztán bubitlanul hajtottam a jól megszokott útvonalon a Duna Plazához, a megszokottan fülembe üvöltő zenével, a jó öreg buckák közt. Ja, persze elkéstem, mert why not, de ez ugyan kit lep meg.

Először moziba menni valakivel mindig egy kicsit olyan furcsán romantikus. Pláne egy ilyen filmre. Nem azért, mert olyan nagy lávsztori, hanem mert olyan lenyűgöző, katarziskeltő, hogy az ember egészen belekábul, a végén pedig még azzal sem visz vissza a földre, hogy "megmondja a tutit": a narrátor megható, de torz és téves végső monológja megengedi az embernek, hogy továbbgondolja, és saját okosságában fürdőzve igényt érezzen rá, hogy tovább beszéljen a történetről. Van miről. A gyönyörű színek, okos húzások (dubstep a 20-as évekbeli partin, és mégis illik oda...!), remekül megcsinált jellemek egészen stimuláltak... olyan, amikor a nézőtér kivilágosodása után az ember egy kicsit szürkének látja a saját világát, és legszívesebben visszamenne és fejest ugrana a mozivászonba... várjatok meg, én is megyek!

Azaz ilyen lett volna, ha nem történetesen Gergő ül mellettem. Egy ilyen fehérholló-alkattal programot csinálni azért nehéz, mert úgyis az lesz, amit ő akar, de sosem tudni, mit akar... mindenesetre az ő jelenléte elég volt ahhoz, hogy legyen kedvem visszaröpülni a valóságba. Mindenki körülöttünk szedelőzködött, csevegett, na, hogy tetszett a film, ja ja, nagyon jó volt... nekünk első dolgunk volt MBTI-elemezni az összes szereplőt. :D Na de ez is ugyan kit lep meg... meg persze finnül beszélgetni a moziteremben is teljességgel indokolt volt. Strangeness and charm.

Boldogan és elégedetten grasszáltunk a kihalt és félhomályos Duna Plazában, az indokolatlanul elhelyezett vécéket keresve, abban a megnyugtató tudatban, hogy ez bizony úgy sikerült, ahogy akartuk. És ez elég felszabadító. Szívesen beszélgettem volna még, de a metró nem várt, előttem pedig ott állt egy kellemes éjjeli hazabiciklizés, újra át a jól ismert buckákon... hogy otthon még egy kis beszélgetés, még egy kis élvezkedés, még egy kis MBTI várjon. Szar ügy, amikor aludni kell menni, ha ennyi mindent lehet még mondani... elmerülni, rájönni. Keresni magunkat, és a harmóniát. Meg motivációs posztereken röhögni. Ritkán érzem az életemen azt, hogy valóban nincs elég idő arra, hogy azt csináljam, amit szeretnék, de sajna mostanában nemegyszer ez volt a helyzet. Az ilyen profán képződményeket, mint tér-idő kontinuum, nem idealistáknak találták ki.

Zümm-zümm, jól alakul minden. El akarok menni valakivel biciklitúrázni vagy csak városban császkálni vagy valami. De a Nagy Beszélgetős Finálé (aka a kiutazásom előtti utolsó két hét) itt a küszöbön, már gyűlögetnek az emberek, akikkel még utoljára ronggyá pofázom magam, aztán táááábor. Most épp azt hiszem, mégiscsak jöhet. :) (Tudom, hogy nehéz eset vagyok...)

(ez egy nagyon INFP dal :) )