2013. július 10., szerda

egy INFP vallomasa

Azert jo ismerni a tipusomat, mert bizonyos helyzeteben legalabb tudom, miert viselkedek igy meg ugy es hogy lenne helyesebb es erot ad, hogy uralkodjak magamon, amellett, hogy elfogadom, hogy ja, ez van, egy olyan embertol, mint en, ez meg az a viselkedes tualjdonkeppen normalisnak tekintheto. Persze ez szimpla onismeret kerdese, nem kell hozza feltetlenul MBTI, de halalosan megnyugtato tud lenni, ha valahol leirjak, hogy nyugi, nem vagy marslako. Vagy leirjak, hogy teljesen normalis, ha marslakonak erzed magad.
Mint peldaul amikor Dan, azon keves emberek egyike, akit igazan kedvelek, odajon hozzam a dayoffom utan, hogy ugyan, a kovetkezot toltsuk egyutt, mert az jo lenne, es ez varatlanul de nagyonnagyon jol esik. A het soran tobbszor is lefixaltuk az idopontot, en pedig jo elore kervenyeztem Edtol azt a napot kovetkezo dayoffnak. Aztan 8 nap varakozas utan az utolso pillanatban derul ki, hogy elnezte a naptarat es egy nappal korabban mennek. Valtoztatni mar nem lehet. Es nemamhogy csak o, hanem Ellie, az osszes lajfgard, gyakorlatilag MINDENKI a kintchen staffon kivul, akit kedvelek ebben az egesz taborban, egy nappal elobb (azaz ma) megy. Van ra 3 oram, hogy feldolgozzam, hogy ezt a napot terveztem egy hetig es most elestem tole, es Tereza megy helyettem, es kozben dolgozzak, es senkivel se uvoltsek.
Dannel sem akartam uvolteni, amikor odasunnyogott hozzam bocsanatot kerni, pedig legszivesebben a fejere boritottam volna a koszos evoeszkozos lavort egy nazgulsikoly kereteben, hogy tonkretette a hetemet. Ereztem, hogy elborit a rage mode, es a legkevesbe sem erdekel, hogy tehet-e rola vagy sem... Sohajtottam egy nagyot, osszeszedtem az osszes T-t, ami bennem rejlik.
Ne haragudj Dan, nem akarok uvolteni veled, tudom, hogy nem egeszen tehetsz rola es nagyon sajnalod, de jelenleg rettenetesen csalodott vagyok, mert nagyon vartam, es keves ideje tudtam meg, hogy hiaba. Majd nem fogok haragudni es lenyugszom, de most egyszeruen meg nem vagyok kepes ra, es ha itt maradsz, nem fogok tudni normalis hangon beszelni veled. Tenyleg bocs. Csak nagyon el lett ez most cseszve. De majd tulteszem magam rajta.
Es lecsaptam egy talkat a mosogatotalcara.
Teljesen megerti, mondta, es elsomfordalt. En meg elpityeredtem es hajigaltam tovabb az edenyeket.
A delutant egyedul toltottem. Tudtam, hogy nem lennek kepes ra, hogy normalisan viselkedjek az emberekkel.
Kb. egy oraja ment el a brancs. Hejj, nagyon fontos lett volna ez az este... meg mindig sirni lenne kedvem, ha ra gondolok. De legalabb megprobaltam ertelmesen viselkedni es Dan nem gondol rolam rosszakat.

xxx

Most pedig, egy nappal kesobb, ujra Viva La Vida szol itt az Applebee's-ben, egyedul vagyok Rinat laptopjaval, jot ettem es remek BuleMoon sort ittam. Kiveszek a kozelben egy szobat, holnap meg enyem majdnem az egesz nap. Az introverziom boldogan ujjong, a varva vart kozos bulizas helyett egy nagyot beszelgettem Eddel, megismertem par uj sorfajtat, nyelveszkedtunk, sokat megtudtam az eleterol. Szuksegem volt mar egy rendes beszelgetesre!
Nem tudom, hogyan fog alakulni a nap hatralevo resze, de most epp elegedett vagyok. Itt valahogy ugy van, hogy 6 napig konkret rabszolga vagyok, egy napra viszont azt teszek, amit akarok. Most epp... azt teszem. Szamomra kedves emberekkel jobb lenne, de egyedul is kiraly. Van penzem, senki sem tudja, ki vagyok, azt teszem, amit akarok, minden nagy es minden ugy tesz, mintha csak ram vart volna!

Holnap pedig mar konnyebb lesz, mert Tereza is ott lesz a konyhaban.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése