...nem is, tulajdonképpen ez nem igaz, mégis frappánsan összefoglalja az estét.
Hosszú és picsás készülődés előzte meg a visszatérést a Morrison's 2-be, se Nóri, se én nem jártunk ott évek óta, Seyda meg pláne nem. Hamar érkeztünk, mégsem elég hamar a koktélakció befejeztéig. De végül azért mégiscsak koktéloztunk. Aztán táncoltunk.
Én rettenetesen úgy éreztem magam, mint a rút kiskacsa a két hattyú között (ezért a véleményért szerintem holnap megcsapnak), de ez nem állított meg abban, hogy állati jót bulizzak, fönn álltunk a párkányon és diktáltuk az ütemet a plebs-nek =D Mikor megérkeztünk, olyan tömeg volt, hogy gyanítottam, hogy nem fog menni annyira ez a party queen-kedés, de ehhez képest... bizony feldobtuk a bulit!
Tegnap jó volt. Erről nehéz írni, mert annyira saját kis intim öröm volt a hegyekben a séta, meg a közös kis zenére főzés otthon, úgy, hogy végre csak ketten voltunk egy légtérben. de jó volt. Comme une évidence.
Fura dolgok ám ezek. A facebook ma is fun. Ezúttal egy kicsit Csaba blogjában turkáltam (ami valamiért nem kompatibilis velem, mert ha én vagyok épp a képben, akkor is csak más lányokról képes írni), és a találtak némi vigyorra késztettek (nem, azok sem rólam szóltak). A pokolra jutok érte, de megérdemlem.
Így van, meg leszel csapva. Sőt. Legyél nagyon hálás, hogy nem most vetődlek be nekifutásból, amíg itt alszol mellettem... :DDDD
VálaszTörlés