Gintli tanár úr kidobott a vizsgáról. Ennek eddig több pozitív hozadéka is volt:
- Elértem, hogy anyám kedvesen szóljon hozzám
- Adott pénzt, hogy megvegyem azt a novelláskötetet, ami miatt kidobtak
- Vettem egy zacskó epret
- Találkoztam egy rettentő aranyos pénztárosnénivel
- Találkoztam egy rettentő aranyos pénztárosnénivel
- Összefutottam Lyonával a trolin
- Még egy éjszakát Csabával alhatok, mielőtt hazamegyek
- Holnap értelmesen felkészülve mehetek vizsgázni.
Hm, így mennek már csak ezek a dolgok. Persze ennek ellenére nehezen mondhatnám, hogy örülök, mert Noéminek és Gyereknek szentül megígértem, hogy ma hazamegyek, a L. tanárnőnek írandó beadandómmal már megint nem sikerül haladnom, ráadásul Gintli tanár úr volt az utolsók egyike, aki előtt nem akartam volna leégetni magam, és ez rettentően bántja a lelkemet, de legalább a Gondviseléstől kaptam egy comforter hug-ot.
Ez meg Poets of the Fall. Arról híres, hogy igen jó muzsikát művel, teccenektudni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése