Mindig is tudtam, hogy a gyakornokoskodásban eljön olyan pillanat, melyben a vár egy e-mail a "rettenetesen megsértődött" szószerkezettel... de nem nagyon örülök, most hogy itt van.
Nem tudom, jó-e, hogy nem tehetek róla, hiszen egyrészt nem terhel felelősség, másrészt viszont attól még én is belekerültem, úgymond bele lettem lökve a sáros gödörbe, tehát a személyem kapcsolatba került vele, ettől kezdve másokon múlik a megítélésem.
Nem is az... hanem valahol itt ér véget a csillogó szemű gyakornoki ártatlanság. Most van az, hogy nem lehet készpénznek és általános konszenzusnak venni azt, amit egy tanár mond, és navigálni kell az egymásnak ellentmondó viszonyok között és ha az ember a legjobb szándékkal és a legnagyobb kedvességgel és a legmagasabb EQ-val is csinálja a munkáját, akkor is belebillen időnként a pöcébe, és rajta marad annak a nyoma.
Tudom, hogy ilyen az élet, az ilyen dolgok elkerülhetetlenek, de jobb érzés volt hinni abban, hogy én majd leszek az, aki nem bonyolódik játszmákba és tisztáz minden félreértést. (Nyilván ezt is tisztáztam... csak be kell látnom, hogy nem minden, velem kapcsolatos dolog múlik rajtam.) Thankyoucaptainobvious.
Na ez most nem hiányzott nekem. :(
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése