Ma H. tanár úr azt mondta, hogy semmi baj a tegnapi malőr miatt, Zsuzsa (a főnököm) kibérel egy irodát a kolim közvetlen közelében (és tudom, hogy főként miattam teszi ^^), Sz.R. tanár urat szerintem végérvényesen kenyérre kentem, irtó cuki választ írt nekem, olvastam eredeti nyelven Kari Hotakainent, éjjel mégiscsak sikerült leadnom az IFUSCO-absztraktomat, a Kádár-kor női sorsairól olvasva egyre inkább rózsásnak érzem jelen életemet, a munkával és a teendőkkel elképesztő, de haladok, és minden jel szerint holnap is fel fog kelni a nap.
Tehát semmi okom arra, hogy így eluralkodjon rajtam a csalódottság és a spleen.
Ugye.
(nyüssz)
izé.
Munka van lányom, nem érünk rá nyafogni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése