Már a Kamarában vagyok, de úristen, milyen fáradtan.
Veltto Virtanen Feszty Körképet és trianoni Magyarországot ábrázoló pólóban jelent meg a Railo bárban megismerkedni velem. Nem volt sok szükség a hangomra vagy a gondolataimra, leginkább csak felidézte a 90-es évekből származó emlékeit Magyarországról, amikor 97-ben Häkkinen nyert a Hungaroringen, ő pedig éppen a Parlamentbe készült, és a szurkoló tömeg az ő nevét skandálta, mikor meglátta. Emlékezetes, gondolatébresztő, izgalmas, de a fénykorán már rég túljutott, és nyelvészet terén kicsit túlságosan is "műkedvelő".
A magam útján akartam menni, de a körülmények nem hagyták. Újra sör, újra rossz kaják, melyeknek még az elkészítésében sem segíthettem. Mire Arto - aki a teljes napját felborította értem - megérkezett, engem már teljesen elhagyott minden erőm. Iszonyúan szégyelltem magam, de nem bírtam többé erőt venni magamon.
Mindennél jobb volt visszajönni. Sajnos.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése