What doesn't kill you...

...makes you wish it did!

/napi epic beszólás :D/

Itt Pécsett minden olyan más. Nyugodtabb, harmonikusabb... szeretem Pestet, ott van már az életem nagy része, a pörgést, a koliszobát... de a nagy ház, a virágillat, az őrült kutyám és furcsán imádnivaló családom, erkélyre kiülni, meggyborozni, Narancsot olvasni... a nagyárpádi ház megmaradt nekem úgy, mint az idill, a harmónia megtestesítője. Minél hosszabb idő eltelte után és kevesebb időre jövök, annál inkább.

Ezt az embert, ezt egyszerűen imádom. Nem igaz, hogy valaha megunom. Nem akarok nagyon belemerülni a tüncögésbe, mert még megvádolnak azzal, hogy felszínre kerültek mélyebb érzéseim irányában (bár egy kezemen meg tudnám számolni, hány ember iránti érzéseim olyan mélyek, mint a szeretetem iránta), de világgá akarom kürtölni, hogy boldogságosság volt minden perc, amikor az ő jellegzetes mozdulatait és észjárását figyelhettem. Cinegém, te valamit nagyon elraboltál belőlem.

Isten mindig akkora feladatot ad nekünk, amekkorát meg tudunk oldani, mondták nekem többen is a múlt héten. De én ezt nem tudom megoldani, küzdök, ideig-óráig javul, aztán zuhan vissza. Hát akkor segít egy kicsit, válaszolták.

Segített. Asszem segít éppen. Más kérdés, hogy újabb okot ad a hisztérikus röhögésre.

Érdekes, ahogy a zene hat ránk. Épp most olvastam Tolsztojtól a Kreutzer-szonátát, mely arról ír, milyen veszélyes eszköz is a zene. Átvetíti a zeneszerző érzelmeit a hallgatóra, de az csak az indulatot érzi, az okát nem, hiszen nincs is.

Szinte Nightwish-függő lettem, állandóan azt hallgatok, mint egy életerő-infúzió, olyan. Nórival kacsakészítés közben nekiálltunk Lady Gagát hallgatni, felcsapva botcsinálta popzene-szakértőnek, és valahogy olyan negatív hatással volt rám az egész (holott távolról sem utálom Lady Gaga muzsikáját), hogy teljesen depresszióba estem tőle egész estére, és másnap is szomorúan ébredtem és nyomott hangulatban vészeltem át majd' az egész napot (amikor nem volt alkalmam Nightwish-t hallgatni). Creepy. Mindenesetre most Tarja tolja a szopránt a fülembe konstans.

Fáradt vagyok már blogolni... folytköv, valamivel.