Ez az aranyköpés Katából jött ki oroszórán, miközben a főnévragozással hadakoztunk. Annyira jó volt ülni a zseniális csoporttal és félig izzadni, félig beleröhögni a jegyzetünkbe... няня...
"Nem tudom, mi volt előbb, spleen vagy Petőfi. Vagy bánat vagy óceán.
Bogáta Brujnyen Gris megmondta a komitutit."
Ezeket most találtam a tavalyi határidőnaplómban. :)
Kaptok néhány mari intelmet, babonát is:
Ne énekelj reggel!
Ne indulj este útnak!
Este ne moss padlót!
Ne nevess túl sokat egyszerre, mert utána sírni fogsz!
Na, most már tudtok rendesen viselkedni is, ha Mariföldre vet titeket a sors.
Zseniális ez az idő, tüncögtünk Zsoltival cseten. Még egy kicsit kába vagyok a tegnap este után, de máris minden jobb volt, amikor felpattanhattam a biciklimre és suhanhattam egy nagy kört a frissen magához tért városban. (Majd megcsúsztam a lépcsőn és csúnyán bevertem a fejem a kormányba. Már csak ez hiányzott, miután hétfőn sikerült lenyisszantanom egy darabot a hüvelykujjamból.)
Ilyen időben a félhomályban derengő szavak, a Kamara Café meghitt barna mikrokozmosza, a váratlan találkozások és váratlanul kezelni való helyzetek, az esték homályos zűrzavara, a méz a melange tetején és a BKV összetévesztetetlen melankóliája mind-mind eltörpülnek, mintha egy előző életből sejlenének fel, de hozzám már nincs közük.
Ilyen napokon az ember szívesen képzeli, hogy tiszta lappal vághat neki a világnak.
Popzenére és zelleres krumpliköret sütésére fel!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése