2014. február 7., péntek

Gyógyítók

ZM és Zs iszonyú aranyosak voltak egész este. Alig bírtam betelni velük, még akkor sem, amikor csupa olyasmiről beszéltek, amit én nem értettem. Hihetetlenül vidám este volt egyébként, és nagyon hálás vagyok nekik, hogy beinvitáltak a városba. Lassan már el is felejtettem, hogy lehet ennyit nevetni. :) Nem beszélve arról, milyen hálás vagyok, hogy ismerhetem őket, és hogy ők kedvelnek engem!

Néha elképeszt, milyen hamar kapunk választ az imáinkra. De talán nem is érdemes ezen gondolkozni... csak belehüppögni egy ruhaujjba és néhány vigasztaló megjegyzés után érezni, ahogy távozik belőlünk minden tépelődő keserűség. Elég volt néhány szó, néhány egyszerű mondat, és máris mintha feljebb billent volna a világ, mintha leszedtek volna róla egy mázsás terhet...

Nem, és nem azért, mert pátyolgatásra volt szükségem... hanem mert pontosan erre a pár mondatra volt szükségem.

INFP-t csak INFP tud meggyógyítani? Na persze, nagy frászt, de emlékszem, nem ez volt az első alkalom, hogy néhány jól irányzott szó pillanatok alatt rendet rakott bennem.
Te jó ég, remélem én is tudok valamikor valaki számára ilyen pozitív és megnyugtató lenni!

Addig is, most pár kiló szomorúsággal kevesebbel ájulok le aludni. :)

I'll taste the sky and feel alive again...

Köszönöm!


2 megjegyzés: