Jaj, de bolond nap volt.
Nagyon jónak akartam, de az alváshiány, a rumli, a rendezkedés, a családi huzavona pillanatok alatt lerántotta, nem beszélve a hülye Facebookról, ami alaposan elintézte a kedvemet.
Aztán kocsiba be, Átára ki, hirtelen eszembe jut, milyen gyönyörű helyek vannak Pécs közelében, rokonokkal találkoz, horvát nyelvű rózsafüzérmondást hallgat egy nyitott ravatal mellett.
A gyászmisét hallgatva már jól elszégyelltem magam. Itt állok egy kedves és jószívű ember koporsója mellett, és komolyan FB értesítésekkel meg hátrahagyott rendetlenséggel voltam elfoglalva?! Hát hülye vagy te, Bogáta?
Így inkább a továbbiakban a családommal foglalkoztam, meg anyukám bölcs okításaival, illetve mindenkivel, akit szeretek.
Túl rövid ez az élet ahhoz, hogy idegeskedéssel töltsem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése