Megint kint ültünk az ablakban, mint két kis madár, megint volt a kezünkben egy-egy pohár bor, vagy Esztiében időnként egy cigi, közben diszkófények világítottak ránk hátulról, és az újpalotai lakótelep színes dobozai elölről. Alattunk a 7-es busz dübörgött. Szólt a zseniális Wedding Playlist.
Megint meg kellett osztani egymással a sok-sok eseményt és gondolatot, nevettetni kellett egymást és tüncögni, meg megbeszélni a kétségeket és a félelmeket is, meg pár tervet, de nem nagy mennyiségben, mert ugye addig úgyis minden igazodik.
Nahát, kicsi barátnők vagyunk mindketten, akiknek a kis uraik elmentek bulizni messzire, mi pedig itthon vagyunk, és "kirúgunk a hámból" ezzel a pár fehérborral és az ólajtó szánkkal.
Nem egy magfizika, nem egy világmegváltás. De ezek az esték tartanak minket életben.
A mi kis birodalmunk, miközben a világ egyre tágul és egyre ijesztőbb lesz. De mi sosem hagyjuk abba a tüncögést!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése