Az agyam még mindig alaposan kimosott állapotban pihegett a koponyámban, a gyomrom korgott, a kabátom még nyirkos volt, csak a körülöttem sündörgő dörmögő alak ("gyönyörűszépseggevannagyonformásseggevanannyiragyönyörűasegge....") emlékeztetett rá, hogy az Árpád-híd mulatságosan szánalmas környékén vagyok. A kocsmában alaposan megbámultak, hogy ki ez a fehér kabátos konszolidált királykisasszony, aki ráadásul egyedül jött, a csapos hölgy megvető arccal lecsapott elém egy sört. Alig 10 perc telt el, és az este másik fele, a csapzott, hosszú fekete kabátos leányzó némi viharral lehuppant elém, kigabalyodott a kék füleséből és megrázta vörös tincseit.
Dőlt belőlünk a szó, mint mindig. Különösebb tekintet nélkül a kulturált társalgás szabályaira, felvettük a kocsma szellemiségét és csak mondtuk és mondtuk, szinte mindegy is volt, hogy mit, ja ez megint hülye, képzeld velem ez történt, mi, nemmondod, és az hogy van, hogy ez meg az, és ezzel mi van meg azzal és mikor és mitképzel és tök jó ám és nemár, hogy, de tuti, hát marhajó, minden, mindenki, mindenfelé, az élet már csak ilyen, de legfőképp dögöljönmegazösszesférfi, iszunk még egy sört?
Nem mondom, hogy a beszélgetés nélkülözött minden groteszkséget, de ennél kisebb gondunk is nagyobb volt. Ha valaki dög, akkor mindegy, hogy kivel és miért volt dög, csak az a fő, hogy akkor is dög volt. Újfent megtárgyaltuk, hogy a kutya még mindig nem képes arra a bizonyos metamorfózisra.
Rohadt világ ez, rohadt dolog fiatalon és szépen (a kocsma környezetéhez képest egész esztétikusak voltunk) ülni a sörrel és megállapítani, hogy a világ bizony rohadt, nem beszélve a lakóiról, és egyébként is, miért nem olyan normális mindenki, mint mi, ha ha, kacag a májam, szakad a plafon, ehh, de hát nem mindegy-e az egész, hé te, mondj már valami vidítót.
Holott az egész vidító volt és jó. Témától és hangulattól függetlenül, olyan szeretnivaló, lendületes, kicsit meghitt volt, hogy a világ összes rohadása ellenére igenis van értelme felkeresni a kocsmát, meginni a sört, kinyitni a lelki szelepet, megállapítani, hogy szarminden, majd az aluljáróban még sokáig messziről blődségeket üvöltözni egymásnak mentünkben. :)
<3
VálaszTörlés^^ :)
VálaszTörlés