Azon esték egyike, amikor elkap a múlt. Pár gondolat, egy-két elém ugró villanás az internetről, melyről rögtön eszembe jut, mennyi minden történt már velem, "mióta az eszemet tudom".
Szeretném néha úgy hinni, hogy csak most kezdem a felnőttkort, és nem csináltam azóta x millió dolgot, még ha nincs is közük a jelenlegi életemhez. Mert valóban újrakezdtem, de 18 és 23 éves korom közt olyan, mintha ugyanazzal a Bogival történt volna meg annyi, annyi, annyi minden! Pedig nyilván nem, ahogy néha elképedek, elszörnyülködök azon, hogy annak idején mit, úgymond, össze nem műveltem.
Nem szeretek megbánni. Ami azt illeti, létfontosságú, hogy minél kevesebb dolgot bánjak, és asszem eddig jól megy. De bár okkal hagytam oda olyan rettenetesen sok dolgot, néha vicces, groteszk, furcsa, mennyi eredménye volt annak, hogy én a világon vagyok! (És ahhoz képest mennyi maradt belőle a jelenre... :D )
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése