Háthát. Képzeljétek, huszonegy éves lettem! :)
Erről írtam egy kis összegzést fészbúkon, ezúttal kicsit szélesebb közönséggel kívántam megosztani a gondolataimat... azazhogy ezt a blogot is akárki olvashatja, inkább úgy mondom, jobban az emeriség orra elé akartam tartani szellemi termékemet.
Változnak a dolgok. Én vettem egy nagy levegőt és újra belevetettem magam az MTT-be, Szonjám hazajött, Zsuzsim szakított kétévnyi kapcsolattal és most tüncög, befejeztem a félévet, jön a nyár...
Nóri gerillaakciója a hegedűs sráccal, hát az epic volt. XD Ilyen szülinapi ajándékot sem kaptam még senkitől... és életemben először élveztem, hogy egyedülálló vagyok és megtehetem. :)
Lehet, hogy lehettem volna menőbb is Líthason, de épp eléggé menőnek érzem magam így is. (Jót vigyorogtam azon, amikor Sissi először meglátott és első kommentárja egy „ajaj” volt :D) Nem volt éppenséggel fájdalommentes, de most megkönnyebbülve érzem magam. És poén volt. Főleg a catfight Minccel, remélem ő sincs vele másképp, én nagyon élveztem! :D Meg hát mekkora királyság beülni egy összejövetel közepére és megünnepeltetni magam. Bár mondtam Csabának, hogy ne csináljon felhajtást, de hát... *sóhaj
Voltaképpen szinte csak kettesben beszélgettem emberekkel, a kilátóban vagy az erdőben. De nem volt hiányérzetem... kellett és jót tett.
Szent Iván éjjele az az éjjel, amikor a skandináv országokban az orbitális berúgás mellett a házastársak meg hasonlók nem kérdezik meg egymástól, merre járt a párjuk. Képzeltem én cifra dolgokat erre az estére, arra viszont, ami végül történt, igazán nem számítottam. (pedig Peredhil előre figyelmeztetett... fel kell nőnöm még hozzá bölcsességben) Mindenesetre :)
Egyébként baromi jó volt a Peredhiles találkozóm. Városliget rulz. :)
Az a helyzet, hogy mostanában nagyon nőnek érzem magam és ez jó.
Facebookon hatvanvalahány szülinapi köszöntést kaptam (egyszer valaki azt mondta nekem, hogy gáz összeszámolni így most nem számolom össze), nagyrészt valószínűleg a szülinapi értesítő csodás találmányának köszönhetően, de így is jólestek. Nem vagyok hozzászokva ilyen mennyiségű észbejutáshoz. :)
És most mi lesz?
Letudtam pár dolgot. És most jöjjön valami új.
(Egyesek megkérdezték, mit dúdolok ott non stop a kilátóban. Ezt. Voltaképpen nem illik rám, de most mégis...)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése