ocean soul

Fázósan összegömbölyödtem a széken, lecsaptam a könyvet és rágugliztam a tételekre. Lőrincz Andi az 5. emeletről főzött nekem Mate teát. Enyhe fintorral kortyolgattam.

Másfél óra tiszta alvásidő után hajnali fél 5-kor úgy csipogott a telefonom, mintha egy egész csapat ember üvöltene a fülembe. Újból nekiugrottam a nyelvészet történetének, ellenállva a még meleg ágyamnak és frissen felgyűrt takarómnak, meg annak is, hogy kinyissam az ablakot, mert Nóri még aludt.

Mikor felébredt, kijött velem tojást sütni, denevérként lengetve sárkánymintás köpenyét virágos pizsamája fölött. Nekem már zúgott az agyam a sok adattól, és olyan fáradt voltam, hogy fogat mosni sem tudtam felkelni az ágyról. Nóri erre befogkrémezte a fogkefémet, a számba dugta és az ágyon elkezte megmosni a fogam.

Reggel 8-ra mentem vizsgázni, fél 11-kor kerültem sorra és háromnegyed órát nyúzott a tanár. Azt hittem, nem választhatom a kedvenc tételemet, így gőzerővel nekiálltam tanulni egy másikra. Végül mégis választhattam a kedvenc tételemet, bár addigra már csak töredékei voltak meg a fejemben. Józan paraszti észből feleltem négyesre.

A postafiókomban két üzenet várt, a blogomon két komment. Elgondolkoztam, mit fogok válaszolni rájuk, miközben hazafelé ballagtam.

Megkaptam a kollégiumi bizottság határozatát, miszerint elfogadták a fellebbezésemet és újra felvettek az Ajtósiba. 415 reloaded!!!

Szerettem volna aludni egyet délután, de Eszti elhívott az Ibolyába. Fél 3 helyett fél 2-re emlékeztem mint időpontra, így volt egy fölös órám. Bevásároltam, könyvtáraztam, majd kifeküdtem a Károlyi-kertben egy padon és ott szunyókáltam egy negyed órát.

A boltban megakadt a szemem egy pletykalapon, amely épp László Attilával kapcsolatban "fedezett fel" valamit. Elöntött a pulykaméreg. Ha ezek kikészítik ezt a helyes gyereket, én levadászom őket!...

Csajokkal boldogan terveztük Prágát, én kissé becsíptem mert alig ettem valamit egész nap, majd hazafelé vettem az irányt. Az esőillatban a Stefánia úton végiggyalogolva átpörgettem magamon a gondolataimat és elmosolyodtam. Igen, pont ez kellett.

Nórival kiwit szeleteltünk és "erdei boszorkány" teát főztünk az esti filmezéshez. Széttüncögtük magunkat Heath Ledgeren a 10 dolog amit utálok benned alatt majd hisztérikus röhögésbe kezdtünk a végén, annyira nem tudtuk levezetni a feromont. Romantika, romantika...

Hirtelen ötlettől vezérelve éjfélkor felkerekedtem és nekivágtam a környéknek. Tettem egy háztömbkört, a Stefánián és a Thökölyn át, a Cházár András utcán végig, visszajutva az Ajtósi Dürer sorra. Zenét nem vittem, csak szívtam az eső- és hársfaillatot. A bennem kavargó gondolatok ha nem is vidámak, egyenesek és nyugodtak voltak.

Most már tudom. Most már rendben.