plus ça change, plus c' est la meme chose

Ejj ejj.

Vannak dolgok, amik éppenséggel összejöhettek volna, de nem jöttek össze és valószínűleg így jobb, de mégis ott van a háttérben, hogy akár alakulhatott volna máshogy is.

És most kiélvezem, hogy valamiről nyíltan írhatok, hahh.

Minden okot megadtam a közvéleménynek arra, hogy pletykák röppenjenek fel rólam és Ankalimonról. Élveztem a dolgot (most is élvezem), és alapjuk is van, mármint aki ismert engem tavaly ősszel, annak nagyon süketnek és vaknak kellett lennie ahhoz, hogy ne lássa rajtam a vastag tüncögést, ami a közelében elfogott. Persze készségesen elhittem, hogy tök hülye vagyok, nagyokat vihogtam, mikor Meta és Patakfalvi Eszti szivattak vele Tolkienszemináriumon, időnként megmosolyogtatott, nagy feneket nem kerítettem neki, kihevertem. Nem igazán mondhatni, hogy fájt.

Tegnap azt mondta, az utóbbi időben több lány is eljutott nála a megtetszés szintjéig, ami eddig nem volt jellemző az életében. Tehát akivel el tudná képzelni. Megkérdeztem, én is köztük vagyok-e, mire azt felelte, hogy simán köztük lennék, ha kapott volna valamiféle pozitív visszajelzést a közeledésére felém.

Háthát. Tény, hogy nekem ez a kis crush-szerűségem inkább a tavaly őszre korlátozódott (azt mondta, ezt érzékelte, és nagyon tetszett neki, milyen méltóságteljesen kezelem a dolgot), kb. addig, ameddig nem jött Máté (tehát rám is érvényes a Minc-szabály, miszerint minden huszonéves lány, aki leül beszélgetni Ankalimonnal, bele is zúg), őneki meg akkor kezdtem igazán tetszeni, mikor idén tavasszal megsűrűsödtek a találkáink és kicsit mélyebben látta, hogyan működöm, de azért elcsodálkoztam. Úgy tűnik, elkerültük egymást. Vagy valahogy nem jött át a dolog, részemről akkor, részéről most.

Erre lehetne azt mondani, hogy egyikünk sem halott, sőt még foglalt sem, de én úgy érzem, ez a hajó már elment. Egy kicsit rossz érzésem van, ha visszagondolok rá, de nem tudom azt mondani, hogy bánom, hogy így alakult. Elég valószínű, hogy nem is lettünk volna mi jók. Mindegy, nem akarok spekulálni a volnákon, nekünk ez jutott. És nagyon jó, hogy ez jutott.

Szintet léptünk vagy ettől kicsit megkopott Ankalimon varázsa számomra? Majd meglátjuk. Poén volt azt látni, hogy jobban zavarban van, mint én. :)