Utálok csalódni emberekben. Főleg ha kifejezetten olyan céllal közeledek hozzájuk, hogy megnyugtassanak, megértsenek, stb. Utálok utálok utálok csalódni.
Jogtalan megkönnyebbülés, érdekes érzés. Egyrész örülök neki, másrészt viszket az arcom, hiányol két pofont. Majd biztos megértem, de addig is valahogy furán görbül a világ.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése