a twist in the plot

Fél három, igyekszem megtalálni a jobbik eszem szélét itt a nagy forgatagban, amikor már megint aludnom kéne. Ja, ma közölte velem a szemész, hogy vagy hajlandó vagyok eleget aludni és szemüvegben mutatkozni, vagy egyszer és mindenkorra eltilt a kontaktlencsétől. Lehet, hogy ideje lenne valóban némi J-t passzírozni az életembe.

Itt állok a küszöbön és elképzelésem sincs, mi lesz ezután. Hétfőtől indokolatlanul egy nagyonmenő menedzser mellé rendeltek ki asszisztensnek. Ideje riasztanom Esztit, hogy műveljen ki egy kicsit illemből... HOGYAN jutottam idáig 2 hét és 10 cikk megírása után azonnal, úgy, hogy a főnök rögtön ódákat zeng rólam?... Mintha beraktak volna egy centrifugába és egyre gyorsabban pörögnék és pörögnék...

"Ha ebbe a körbe sikerül bekerülnöd, megalapoztad a jövődet" mondja le wild módon anya. Hát!

Hát!!!

Néha kihúznám magam és körbemutatnám, hogy milyen menő vagyok, néha bebújnék egy nekem kedves ember karjai mögé és onnan nyüsszögnék a felnőtt világ zord képződményeire, néha eszembe jut, hogy alapvetően finnugrista szeretnék lenni, bármilyen lassan haladok benne.... áááááá, mi történik!!!

Két nyüsszögés között majdnem elfelejtem, mennyire jólesik, ha valaki egy kicsit aranyosnak tart. Persze utána rögtön eszembe jut és le kell blogolnom. Jaj de nagyon idiótán INFP vagyok!

Mi történik az elcsúszó estében, az ismerős-ismeretlen helyekben, a szörnyen jó hangulatú végigheherészett útban ex-anyóssal, itt a KÖMT szélén, amikor a lényeg az új élmény, meg hogy Szonjácska is jön, és hogy épp a jövőmet alapozom, vagy mi, de akkor mi ez a tompaság és gyengeség és agyrém, ami másra nem jó, csak fejfájás-generálásra meg megelőlegezett megbántódásra.... nyüssz. De hát miért nőttem meg ilyen szép nagy lányra, ugye...

Sok idő után újra úgy tudtam a tükörbe nézni, hogy bájosnak tartottam magam. Kellemes meglepetés volt.

Kellemes meglepetés volt egy ismerős, szeretetteli ölelés a 42-es megállójában.

Jóleső érzés volt, amikor a családom egy emberként vetette rá magát a kókuszos sütimre.

Anya közben megpuszilt és őszintén gratulált.

Én meg feltöltődtem ötlettel a következő cikkeimhez.

Felkiáltójel, felkiáltójel, felkiáltójel!!!

Akárhogy is lesz ezután, az a jövő héttől kezdődik.