Zötty-zötty, zötyörög velem a vonat. Szokásos helyemen
fekszem a placckarton, és igazából egyszer már majdnem elaludtam, csak a
kalauzka felriasztott a jegyellenőrzéssel. Körülöttem orosz és mari arcok. 14
óra múlva Joskar-Olában leszek tényleg. Útitársam két kicsi lány, de olyan
fáradt vagyok, hogy nem zavar a zajongásuk. Éjjel nem aludtam, a repülőn kb.
egy órát. Nehéz volt elengedni Csabát a sötét esős hajnalban, a wizzaires
járatok tömegére várakozó emberfolyamhoz méla undorral csatlakoztam.
Eddig minden rendben, a tavalyihoz képest jóval nagyobb
rutinnal veszem az útlevél- és poggyászellenőrzés, a moszkvai metró, a
csomagmegőrző, a fővárosi őrületes tömeg és rohanás adta kihívásokat. Petra az
oldalamon igyekezett tartani a lépést, ő Izsekvszbe készül az udmurtokhoz, de
addig egy kis segítséggel volt alkalma megcsodálni a Vörös Teret. A Tér még
mindig ugyanolyan, mint tavaly, mint négy éve, könnyedén elbírja magán a több
tízezres turistatömeget, mely túlnyomó része oroszokból és kínaiakból áll.
Hömpölyög a sor a Kreml és a Lenin-mauzóleum előtt, fiatal lányok mogorván
utasítgatják barátnőiket a tökéletes instafotóhoz a Vaszilij Blazsennij
székesegyházzal, menyasszonyok és vőlegények szegik meg a „fűre lépni tilos”
szabályt egy jól sikerült fénykép kedvéért. A GUM áruház még mindig kínosan
tökéletes a luxusmárkáival, a metró lengőajtaja még mindig pofán csap. Mire az
I. Sándor-park másik végére értem, a lábfájástól lendületből elterültem a
füvön, ami valószínűleg nagyon szexin sikerült, mert máris ott termett két
orosz srác, akik messziről nevettek ránk, majd odajöttek dumcsizni velünk.
Szánalmas orosztudásom maradékát is letagadva adtam tudtukra, hogy nem kívánok
oroszul flörtölni velük, így csalódottan elballagtak. Mi pedig fájós lábbal
vonszoltuk vissza magunkat a Kazanyszkij pályaudvarra, ahol Petra felkedezte a ϲырок-ot,
én pedig az évtized ötletét, a csapolt sört a KFC-ben. Ez mindenen segített egy
kicsit.
Szóval most zötty-zötty. Nem gondolom túl az elkövetkező
napokat, nem is nagyon van mit. A jelenben tartom magam, minden majd történik
úgy, ahogy kell neki. Akkor is, ha az nem mindig lesz tökéletes.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése