Aki ismer engem, az tudja, hogy soha nem eszem halat. Meggyőződésből. Kicsi korom óta (kb. 15-16 éve).
Hosszú lenne elmondani, hogy miért... a lényeg, hogy nem.
Ma az ELTE menzán már szinte teljesen befaltam a rántott csirkémet, amikor is rádöbbentem, hogy ez bizony hal volt. A konyhás arc nem mondta, hogy amikor csirkét kérek, az nem csirke. Evés közben meg csak a bundát éreztem. In jor féjsz, 15 év.
Hát egy kicsit most kurvaéletbe.
Émelygek.
nyugi! elmúlik.
VálaszTörlésaz émelygés vagy a halszag vagy a nyüssz?
VálaszTörlésmindegyik
VálaszTörlés